Roppant boldog vagyok, hogy amióta nyitottam megtakarítási számlát, most vágnak negyedszerre a kamaton. Az MNB-n a nyitásom kezdetén valami 8,5-9 % volt a jegybanki kamat, most 6,5 százaléknál tartunk, de még év végéig leviszik 6-ra. A FIDESZ hüppögésére hivatkozva pedig jövőre 5,5%-nál állnak majd meg.

Vajon a csóri hiteleseknek is visszametszenek ilyenkor a kamatokon? ááá... nem, nekik növelik. Nem értem én ezt a pénzvilágot. Meg sem érdemli egyik bank se, hogy náluk tartsa bárki is a pénzét.. Ott játszadoznak vele, ide-oda pörgetik, aztán meg nem hogy fizetnének a "kölcsönért", jönnek a kezelési költséggel. Nem is értem egyáltalán hogy lehetett kötelezővé tenni, hogy minden ember rendelkezzen bankszámlával. Felháborító.

    én:  na hová tűntél? mégis nézel pornót? :)

    én:  :D

    W:  csak romaniarol olvastam :D

w: ugy gondoltam meg kell mutatnom, hogy te hulye vagy en meg jo

     hanem az, hogy nem vagyok olyan jo, hogy ne legyel kotelezoen hulye 

Két nap alatt kétszer próbálták meg felkapcsolni a karácsonyi díszkivilágítást az utcánkban. Mindkétszer lebaszta a fél utcát az áramról, mindezt hajnali egykor. Viszlát számítógépes meló, isten hozott aksilemerülésig sípoló riasztó.

Már izgatottam várom a mai mágikus 01:00 am-et.

Édesanyám megkérdezte, mikorra tervezek gyerekeket nemzeni..

WTF??!

(vajon csak a nagymama ösztönök éledtek fel vagy a vizsgálati eredményeim nem kecsegtetnek túl sok jóval? :)

télzene:

Tegnap péntek 13-a volt. Voltam kórházban. Gondolom ez nincs összefüggésben azzal, hogy a kórházban az EKG levágta a biztosítékot :D [a brutális szívdobogás] és hogy képesek voltak kórházi kosztnak KÖRÖMPÖRKÖLTET adni....

Először nem is tűnt fel szemüveg nélkül, egyszerű pörkölt krumplival kombónak látszott, később aztán egyértelművé tették a zsíros ujjak végén csábosan fityegő bőrből kilógó karmocskák. Nem sok(k) kellett hozzá, hogy elhányjam magam. [a megpörkölődött szőröcskékről meg inkább nem is ejtenék szót, ők nem teljesen elfogadható módon, az ujjacskákon maradtak tanúskodni buddha hatalmasságáról]

Ő az:

 Az ételfotózás nem az én műfajom, szóval fogalmam sincs arról, hogy a képen miért ilyen sötét a hús és miért vet lila felhangokat a kakukkfű. De jó lett az tény, főleg, hogy voltak olyan kedvesek a vendégek és hoztak magukkal némi TELEKI Villányi Merlot(-ot?).

(Natalie konyhatündér most büszke rám, pedig... hahahaha)

Ez egy csodás este, kár hogy 4 óra múlva fel kell kelnem :(

Tökjó dolog betegnek lenni, nincsenek elvárásaim magammal szemben, úgyhogy ilyenkor azt csinálom, amihez kedvem szottyan és energiám engedi.

Most pl. bontogatom a gasztronómiai szárnyaim. Gondoltam, hogy Natalie ki fog készülni, ha órákat akarok a konyhában tölteni, és tényleg. 5 percenként nyitogatták az ajtót a barátjával, hogy ott vagyok-e még a konyhában. (Ez egyébként ismerős szitu, majd' minden nap átélem, amikor betelepedik a 4 m2-es konyhába, én meg várok.)

Nos, ők nem ilyen türelmesek, beköltöztek mellém főzőcskézni, és hát valami baromi jó volt a 100 fokos konyhaszagban, hárman. Így viszont megbeszéltünk angolul mindenféle konyhai eseményt, közben a barátjával versenyeztek, ki tud jobban ragozni magyarul. Eléggé ügyesek, szóhoz sem jutottam. Amikor ezt is eluntuk, németül dumáltunk, de ehhez már nem volt türelmem, úgyhogy most bejöttem ide, amíg elkészülnek.

Nagy szerencsém, hogy annak idején, amikor Kristóf felfedezte a konyhámat, kiborult, hogy nincs egy épkézláb késem, ígyhát az első ajándékok között késkészletet kaptam, amit akkoriban nem is tudtam annyira értékelni, most viszont! 

Natalie egyébként totál bezsongott, hogy én is főzöm nem csak ő, azt hiszi, hogy tőlem lesi majd el a nagy magyar gasztronómiát. Elképzelhető, hogy csalódni fog.

Na megyek is, nehogy megégjenek a kis combibombik.

RÁKNRÓL!

Pár hete elhívtak egy rákendról bandába, úgyhogy most ilyeneket hallgatok... és közben rájöttem, hogy én ezt nagyon bírom, olyan kis vicces:

..So if you don't wanna cry like I do
Keep away from Runaround Sue..

Azt mondta a főnököm, hogy húzzak el orvoshoz, mert rosszul lesz, ha rám néz, meg a szürke fejemre. Bogitól meg kaptam kókuszoskekszillatú mesezsebkendőt, Csehországból.

(Őszintén szólva azért sajnálnám összetakonykodni szegény csehmacskákat.)

Harmadik álmatlan éjszaka. Ollé.

Végülis legalább fültanúja lehetek, ahogy helyükre kerülnek a karácsonyi díszek a Gellért téren. Valami csoda ez így hajnali kettőkor.

Az imént becsöngettek jehova tanúi. Azt mondták nekem, hogy egy felnőttel szeretnének beszélni, hát el kellett szomorítanom őket, hogy én lennék az.

Annyira kis tündérek voltak, sajnáltam volna megosztani velük a nézeteimet, úgyhogy kaptam egy Őrtorony című újságot ajándékba.

Ez még jól fog jönni, mert ebből megtudhatom, hogy mit kell tenni, ha a házastársnak különleges szükséglete van. (tiszta velvet)

Főleg most, hogy megkérték a kezem. haha

Sikerült teljesen leamortizálnom magam. Kár, hogy az életből nem vehetek ki némi betegszabadságot.

Láttam egy gyönyörűszép filmet: Shine

1,5 hete, amikor közölte a friss bariton szaxofonosunk, hogy mégse ér rá a november 7-i koncertre, éppen összefutottam a próbateremben Lillával. Megvan ez írva előre, úgyhogy jött Lilla meg a trillák és eggyel jobb lett. Aztán viccelődtem, hogy már csak egy pozanosra lenne szükségünk a teljességhez, hátha a koncerten, a buli jegyében, önként jelentkezik valaki lelkesedésből.

Így is történt.

Érdekesség továbbá, hogy a srác a zeneakadémiára jár, és tetszettünk neki. Lehet hogy az ő véleménye végülis relevánsabb a mi szempontunkból, mint az ismerősé, aki lady gagát hallgat hungaricával.

Most látom, hogy tegnap elhagytam az összes nádamat és elememet.

A sminktetoválásnak beillő égési sérülésem kezd durvulni, mindenfélék folynak belőle és rohadtul fáj. Bár reggel 7-re értem haza, nem tudok aludni, a torkom agonizál, nyelőgörcsöt kapott a köhögéstől, a szívem 200-al kalapál.

Ebben az évben már nem akarok:

- rágyújtani

- energiaitalt/ kávét inni

- sörözni

Egészséges életmódom első lépéseként belekajáltam Natalie kelbimbóiba. Nem is rossz.

Azon gondolkodom, hogy én milyen kivételes esetben lennék akkora paraszt, hogy bár nem tetszik a zene, mégis elmegyek koncertre, hogy aztán kedves ismerős orra alá dörgöljem: ez egy szar, amit csináltok, barátom.

Szerintem én nem tennék ilyet.

Jó is az, ha az ember rövidlátó, legalább nem tűnik fel, hogy görények is állnak a sorokban.

Mára teljesen belilult az égési sérülésem, betaknyosodtam, úgyhogy sebes a orrom, fáj a torkom és köhögök, ja meg bónuszként bedagadt a jobb szemem.

Van néhány ismerősöm, akik gyakran csócsálják a fülem:

" naaa... légyszi... szóljál már, ha játszotok valahol... blabla"

én meg most ez alkalommal tényleg szóltam és mindenki boldog volt, mindenki ígért mindent hetedikére, mára meg úgy fest a dolog, hogy a fülrágós ismerősök betegség/utazás/munka miatt távol maradnak ismét.

Gábor is bekaphatja, ezért mentem én el arra a szar house party-ra... blöeh...

ráadásul megégették az arcomat, kb 2 cm2-nyi területen. hüpp. szép lettem.

Izomlázam van.

Mia... ja igen. Pár napja megkezdődött a liftfelújítás, úgyhogy caplathatok napi ötször az ötödikre (3125) a 10 kilós szaxofontokommal, rádiós mikrofonfelszerelésemmel, literes ásványvízzel meg a kistáskámmal, téli kabátban.

Egy álom. Szerencsére még 3 hétig tart.

[A rebellisebb lakók már össze is firkálták a faliújságot, arról érdeklődve, hogy a szomszéd lépcsőházban miért is 1 hétig tart a felújítás, ha itt 3 hétig. Gondolom nincs köze ahhoz, hogy abban a tömbben lakik a közösképviselőasszony.]

Koncert után újra lerakom a cigit, hátha élvezetesebb lesz a lépcsőzés.

A pár éve még gyakorlatilag hedonista tánctanárom mára példás édesanyává érett:

Brigi: majd megpróbálok elkéretőzni aputól, hátha eltudok menni a koncertetekre!

Én: jajdejó, csak gyere oda időben, 9-ig van koktélakció!

Brigi: koktélakció? hahahaha.. azt hiszem engem mostanában csak a pelenkaakció érint meg.. nagyon kemény. már ott tartok, hogy pontgyüjtőkártyám van a DM-ben

Két idős ember biciklit tolva "elsuhan" egymás mellett:

- szervusz öreg, hogy vagy?

- megvagyok, köszi!

- szívesen, szevasz!

- viszlát!

Október 31-e óta újra teljes hosszában közlekedik a 2-es villamos, elkészült a Fővám tér.

Két öreg a villamosra várva:

- nem is reméltem, hogy még az én életemben újra végig jár majd a 2-es villamos.

- hát igen, ki tudja, ha elég ügyesek vagyunk, lehet hogy még a 4-es metrót is megérjük.

Móni: hát te Bálint, ovis vagy még, vagy már iskolába jársz?

Bálint: december huszonötödikén és huszonhatodikán van a karácsony!

Én: enyhe célzás

Szmass:

a sziklák szeme? hát az mennyire trágya film már. különbet szarok, mint az.

hm. az igazat megvallva mondjuk én kifejezetten jókat szoktam szarni.