Az imént életem egy különös összefüggésére derült fény.
Van egy film, amihez a mai napig nem sikerült magyar feliratot találni, pedig nagyon szeretném. Ez a Kifulladásig [A bout de souffle]. A francia újhullám legelső darabja. New York Herald Tribune és minden.
Belmondo mellett Jean Seberg játsza a főszerepet, az a nő, aki afro-amerikai polgárjogi aktivistaként sok szörnyűségen ment keresztül, részint az FBI alaptalan gyanúsítgatásai miatt. Többek között így történhetett meg, hogy 1970-ben, 32 éves korában, 7 hónapos terhesen elvetélt. Ennek évfordulóin újra meg újra megpróbált öngyilkosságot elkövetni, míg 9 évvel később holtan találták egy autóban. Romain Gery, második házastársa, akitől 1970-ben vált el, Jean Seberg halálának egyéves évfordulóján öngyilkos lett.

A mai nap felfedezése pedig: Romain Gery egyik írói álneve volt Émile Ajar, aki viszont nem más, mint gyermekkorom legmeghatározóbb könyvének, az Előttem az élet -nek az alkotója.
aztamindenit.
"... Hatvan évvel ezelőtt, amikor fiatal voltam, találkoztam egy nővel, aki szeretett és akit én is szerettem. Nyolc hónapig tartott, aztán egy másik házba költözött, és még most is, hatvan év multán is emlékszem rá. Azt mondtam neki: nem felejtelek el. Teltek az évek, nem felejtettem el. Néha féltem, mert még sok élet állt előttem, és hiába fogadkozik a szegény ember, Isten kezében van a radírgumi. De mostanra megnyugodtam. Nem felejtem már el Dzsamilát. Hamarabb meghalok, kevés időm van hátra..."
megmondták